Ingyen kegyelem - drága hit?
Nem nevezhető váratlannak a parlament döntése, amellyel a király megtagadta a pápai hűbéradó további fizetését. A pestisjárvány (1348-49) okozta emberi veszteségek - 4 millióról 2,5 millióra csökkent Anglia lakossága súlyos gazdasági problémákkal jár a mai napig. Települések néptelenedtek el, sok helyen leállt a mezőgazdasági termelés.
A zsúfolt városokban elképesztő állapotok uralkodtak, amelyek lehetővé tették a járványok gyors terjedését. Az utcákon patakokban folyt a mocsok, az emberek egyszerűen kiöntötték éjjeliedényük tartalmát az ablakon. Az emberi és állati ürülék sokszor addig gyűlt az utcákon, amíg az eső el nem mosta. A polgárok sok helyen együtt laktak állataikkal, amelyek gyakran az utcákon kóborolva kutattak ehető maradékok után. Az ivóvizet rossz kutakból, az iparosok által szennyezett folyókból nyerték. Amikor III. Eduárd angol király a londoni közállapotokat nehezményezte 1349-ben, a városi hatóság közölte, nem tudja tisztán tartani a közterületeket, mert a pestis valamennyi utcaseprőt elragadta.
Még 1351-ben is ötször annyi adót fizetett az ország Rómának, mint a az angol királynak. Az Egyház már így is megerősödve került ki a pestisjárványból, mivel sokan hagyták rá a vagyonukat. A tömegek elégedetlensége és a tarthatatlan gazdasági helyzet szükségszerűvé tett egy ilyen parlamenti döntést. A parlament a latin nyelv mellett egyenjogúnak ismerte el az angol nyelvet a hivatalos fölterjesztésekben; ugyancsak a parlamenttel egyetértve szüntette meg III. Eduárd király a francia párti avignoni pápának járó hűbéradót, mi által a pápaság fönnhatósága megszűnt.
