Luther válogatott művei – 5.
A Magyarországi Evangélikus Egyház méltó módon kívánja megünnepelni a reformáció 500. évfordulóját. Ennek érdekében egy 2010-es zsinati döntés nyomán megalakult a reformációi emlékbizottság, Fabiny Tamás püspök vezetésével. A bizottság tervei között szerepel Budapest egy kiemelt helyén ünnepi kiállítás megrendezése, szoborállításra, zeneműre és egyéb művészeti alkotásra kiírandó pályázatok meghirdetése. Már folyamatban van a Luther Márton életéről szóló animációs filmsorozat előkészítése, s a tervek között szerepel emlékbélyeg és érme megjelentetése is a jeles alkalomra. Része a jubileumi előkészületeknek az is, hogy átfogó digitalizálási program keretében teológiai és egyházi alapműveket tesznek közkinccsé a Magyar Evangélikus Digitális Könyvtárban.
Bibliafordítás, vigasztalás, imádság
A 2017-re irányuló legnagyobb vállalkozás azonban kétségtelenül Luther válogatott műveinek új, tudományos igényű magyar kritikai kiadása tizenkét tematikus kötetben. Időrendben először az 5. kötet jelent meg Bibliafordítás, vigasztalás, imádság címmel. A reformátor termékeny írói munkásságát mutatja, hogy a 12 kötetre tervezett sorozat első kötete is több mint 700 oldalt tesz ki. Tudni kell azonban, hogy így is csak válogatásról lehet beszélni az eredeti, úgynevezett Weimari kiadás több mint száz kötetéhez képest.
A Hét bűnbánati zsoltár és a Négy vigasztaló zsoltár magyarázata mellett a kötet tartalmazza a Tízparancsolat és a Miatyánk magyarázatát is. Az imádság gyakorlatához a zsoltárok mellett az Így imádkozzál! című írásban olvashatók hasznos tanácsok.
Luther bibliai könyvekhez írt előszavai a rendszerváltást követően több kiadást is megértek a Magyarországi Luther Szövetség jóvoltából. Ezúttal új fordításban olvashatók a teljes teológiája rövid summázatának is tekinthető Előszók az Újszövetséghez, illetve Előszók az Ószövetséghez.
A reformátor nagy hatású Biblia-fordításainak (Újszövetség – 1522, Ószövetség – 1534) műhelytitkait tárja fel a Nyílt levél a fordításról című írása. Saját vallomása szerint sokszor hetekig kutatott egy-egy megfelelő szó, találó kifejezés után. Minden bizonnyal ez a hozzáállás és lelkület is hozzájárult ahhoz, hogy a Luther-Biblia népszerűségével egyetlen könyv sem vetekedhetett. A könyvnyomtatás feltalálásának köszönhetően gyorsan elterjedt, és mintájává vált a többi nemzeti nyelvű fordításnak is.
A kötetben olvasható, úgynevezett Német előszóban meghökkentően fogalmaz Luther, amikor azt írja: szívesebben vette volna, ha könyvei megíratlanul maradnak, vagy ha legalább feledésbe merülnek. Elborzasztotta őt a történelmi példa, amikor „tengersok könyvet és könyvtárat gyűjtöttek rakásra” az egyedüli zsinórmértékül szolgáló Szentírás mellett. Biblia-fordítása után ezért abban reménykedett, hogy attól kezdve kevesebbet írnak, és többet tudakozzák a Bibliát. „Mert mi más célja lehetne a többi írásnak, mint hogy a Szentíráshoz vezessen, és benne eligazítson, ahogy János mutatott Krisztusra: »Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.«”
Ugyanebben a Német előszóban ezzel a megszívlelendő kéréssel fordult mindenkori olvasóihoz: „Csak egy szíves kérést még! Ha valaki megszerzi mostanában a könyveimet, ne tűrje, hogy azok megakadályozzák őt, hogy magát a Szentírást tanulmányozza…”
